Kedves Látogatóink!
Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy bár oldalunkat több mint 3 éve nem frissítettük, a mai napig vannak aktív látogatóink. Ez büszkeséggel és melegséggel tölti el piciny érzéki szívünket. Ezennel megkérjük látogatóinkat, hogy nyergeljenek át új oldalunkra, ami minden szempontból szélesebb spektrumot ölel át és terveink szerint egyhamar nem kerül a kihalás szélére :)
Először is, azt hiszem elég nagy rajongónak mondhatom magamat, ha a Vasember téma kerül szóba.
De. A vadi új előzetes, ami vélhetően a két hónap múlva esedékes premier előtti masszív reklámhadjáratot hivatott elindítani, nem győzött meg maradéktalanul bennünket.
Ez alapján az előzetes alapján bőven benne van a pakliban az is, hogy közel sem fogja annyira megnyerni a kritikusokat, és a népet, mint ahogy mondjuk tette azt a Bosszúállók alig egy éve.
Látványra frankónak tűnik, de valamiért tikkelni kezd a szemünk...és felötlik bennünk a kétely, hogy valóban jó választás-e, egyszerre több ellenféllel ringbe küldeni a mi derék Tony Stark barátunkat.
Nem beszélve arról, hogy ebben az előzetesben Mandarin (Ben Kingsley) olyan hangon szólal meg az egyik jelenetnél, mintha éppen újratanulná a beszédet egy komolyabb baleset után...szóval fosunk, na...
Ahogy az sem ad okot a felhőtlen örömre számunkra, hogy bár a rendezői székben az a Shane Black ül, akinek a Halálos Fegyver forgatókönyveit köszönhettük, illetve aki korábban már dolgozott együtt RDJ-vel, a Durr, Durr, és csókban, jó választás volt-e...
Az előző részeket Jon Favreau dirigálta, aki a filmben Happy Hogan-t játssza egyébként.
Szóval, reméljük a legjobbakat, mi, ha esik, ha fúj, ott leszünk a premieren itthon, és reméljük, hogy alig két hónap múlva egy vizuális orgazmusról, és egy fasza, hamisítatlan Vasember múviról írhatunk Nektek.
Addig is, az a bizonyos előzetes:
Az elmúlt vasárnap sokkal keményebb volt, mint várható lett volna, ugyanis a múlt héten abbahagyott John Carter klón befejezése után még maradt idő egy Transmorphers - Fall of Men című borzalomra is. De erről egy kicsi később, előbb vegyük előre Antonio Sabato Jr. ámokfutását az Asylum stúdió díszletei között.
A Princess of Mars avagy isteni magyar fordítás keretében a Marskommandó című film, a mérsékelt sikerű John Carter scifi újraértelmezése. Szerencsére most nem kell kötelező köröket futni a történet ismertetésével, ugyanis mindkét film fő cselekményszála megegyezik. Az egykori katonát John Cartert teljesen indokolatlanul elküldik a Marsra, ahol véletlenül megismerkedik az ottani bennszülöttekkel, majd miután barátságot köt velük, a belekeveredik egy ősi konfliktusba és ez a derék katona, eme dicső harcban ismét felfedezi magában az emberi értékeket. Tartalmas. Egyébként idáig gondolkodtam rajta, hogy megnézem az eredetit is, de ezek után már nem hiszem, hogy rá tudom venni magam.
Asylumfilmhez képest egész nagy hangsúlyt fordítanak a történetre, de nincs is benne köszönet. Nem szabad. Jó lesz nekünk az egymás után értelmetlen mondatokat motyogós, összefüggéstelenül szétvagdosott szutyokmozi is. Mert mi történik akkor amikor az asylumos srácok történetet írnak? Antonio Sabato junior félmeztelenül ugrál a marson kikötözve, miközben óriáspókokkal és szúnyogokkal harcol, mindeközben pedig a világ legostobább marskirálynőjével esik szerelembe. A színészek olyan egyszerűek mint egy budapesti kátyú, de legalább megértik egymást. Mármint a marslakók és az emberek. Ez a film egyik legkínosabb pontja, ugyanis ha csak egyszerűen el kell fogadnom, hogy mindenki egy közös nyelvet beszél, akkor azt mondom, hogy jól van, baszni rá, láttunk már nagyobb ökörséget is ezektől. De nem, ők ezt megmagyarázzák. A film első fél órájában a marsi bennszülöttek úgy halandzsáznak mint egy dilettáns grúz nyelvtantanár, akit farkasok neveltek fel, majd szegény John Carterrel megetetnek egy kukacot, amitől megtanul marsul, vagy mi a fasz. Remek. Egyébként a csávóval tök feleslegesen megitatnak vagy fél liter izzadtságot és vizeletet, amit ezek a csodás marsi lakosok saját testükből nyernek, hátbazdmeg. A legjobb, hogy nem elég, hogy ezek a faszkalapok még arra sem vették a fáradtságot, hogy a roppant igénytelen jelmezeket megigazítsák, amikor az egyik főszereplő nyakán elcsúszik az illesztés. Nem baj, mert ezt kárpótolja, hogy ezeknek a "földönkívüli" bennszülötteknek olyan fogsora van, hogy a komplett amerikai fogorvosi kamera a premier óta várja az első nyilvános űrsikló kilövési dátumát. Juhé!
Természetesen a film, ahogy azt már megszoktuk, hemzseg a logikai bukfencektől és a nevetséges CGI jelenetektől. Az egész stábot megint kirángatták a sivatagba, mert az olyan posztapokaliptikusan marsi környezet. A királyi légiszivattyú (ne kérdezzétek, nézzétek) egy elhagyatott gyárépület, a röppenő (meg se szólaljatok) pedig egy repülő kenu, a fegyverek meg úgy néznek ki, mintha egy billiárd dákóra ráragasztották volna egy légpuska távcsövét. Az öreg Antonio hol meg van kötözve, hol nincs, hol van rajta ruha, hol nincs, hol olyan erős, hogy kettéfingja a grand canyont is a következő jelenetben, meg állni sem tud.
Hát, tulajdonképpen ezért a filmért is felesleges volt elindítani a kamerát. Minden Asylusmos film stáblistáján kb ugyanazok a tagok szerepelnek, de egy bizonyos Tiny Juggernaut (apró hinduisten?) felelős az összes vizuális effektért. Őt meg kéne keresni egyszer...
A mai születésnaposunk John Travolta.
Innen is Boldog Születésnapot kívánunk, mindenki Sean Archerének.
Talán egyszer ő is forgat majd nálunk egy olyan sikeres, és jó filmet mint Bruce Willis. He-He-He
A pályafutását elnézve igazán nagy filmekben játszhatott, ráadásul ezek a filmek az első időkben nem is feltétlenül akciófilmek voltak.
Olyan filmekben szerepelt fiatalkorában, mint a Grease, Szombat Esti Láz, vagy a Carrie.
Aztán érkezett a Nicsak ki beszél sorozat, melyben Kirstie Alley-vel mutatták be a gyereknevelés minden nehézségét.
Ennél a filmnél ráadásul még a bevételek is szépen gyűltek, mivel a később trilógiává bővült sorozat összesen közel 350 millió dollárt hozott a konyhára. Bár, ha azt vesszük, hogy csat az első rész ebből 300 milliós bevételt produkált, úgy már kevésbé hízelgő.
Apropó, csak számomra volt meglepő, hogy Mikey eredeti hangját Bruce Willis-nek köszönhettük?
Aztán megtalálták a "komolyabb" szerepek is, hiszen Tarantino felkérte a Ponyvaregény egyik szerepére, majd következett a Szóljatok a köpcösnek és az Ál/Arc.
Na ezek a filmek voltak igazán meghatározóak, nagyjából 2012-ig.
Ezalatt jó néhány olyan filmben is szerepet vállalt, ami már általában a készítésnél halálra volt ítélve...
Csak címszavakban:
Háború a Földön (bazzzeg, azt a szart), Rés a pajzson, Megtorló (egész szépen elbaszták az egyik legcoolabb képregénykarakter filmjét...)
Szerencsére az öreg John ismét elkezdett kellemes alkotásokban szerepelni, Vadállatok, Párizsból szeretettel, és már bejegyezték a John Gotti életéről szóló film főszerepére is, mely 2014-re van datálva.
Travolta úr magánélete olyan, amilyen. Amivel meg lehet vádolni egy Hollywoodi színészt, na azt ő megkapta...meleg, feleségverő, alkoholista, stb.
Ennek ellenére, vele kapcsolatban általában autista fia halála ugrik be mindenkinek, akit 16 évesen veszítettek el, Kelly Preston-nal. Azóta született még egy gyermeke, Benjamin.
Csak remélni tudjuk, hogy mind az életben, mind pedig a karrierjében helyreáll a rend, és sok olyan alkotásban láthatjuk még, mint az Ál/Arc, vagy a Ponyvaregény.
Nem lennék igazi akciófilm fanatikus, ha nem szentelnék egy teljes posztot a legjobban sikerült akciójeleneteknek. Mostanában nagy divat lett, hogy mindent akciófilmnek definiálunk, amiben egynél több ütés van és legalább egy légpuskát elsütnek. Az igazi rajongók ilyenkor a fejüket fogják, hiszen pontosan tudjuk, hogy a jó akciómoziban a film legalább 70%-a tömény akció. Nem árt, ha van egy tömör és tartalmas történet, de a lényeg, hogy a látvány jó legyen és ne lankadjon a néző figyelme, ne legyenek üresjáratok. Látvány és látvány! Jó kamerabeállások, szép koreográfiák, határozott mozdulatok, jó kaszkadőrmunka. A blue-box előtt, hevederbe öltöztetett és kötélen rángatott CGI hősöktől a hidegrázás jön rám. Egy sci-fiben, vagy képregény adaptációban elengedhetetlen, de hogy egy "mezei" akciófilmnél miért alkalmazzák, az rejtély. Egy tehetséges kaszkadőrgárda sokkal különb látványt tud a képernyőre varázsolni, még akkor is, ha test test elleni küzdelmet csak keveset látunk, mert a fő hangsúlyt a fegyverekre, vagy az autós üldözésekre fektetik.
Mai posztunkban megpróbáljuk összegyűjteni, a valaha készített legjobb "verekedős" jeleneteket. Előre is elnézést kérünk, ha valaki hiányol a listáról egy-egy kultikus filmet, de nálam a fent említett "technológiával" készült jelenetek rá sem nézhetnek erre a listára. Nagyon nehéz lesz sorrendet állítani, mert a listában szereplő színészek/harcművészek közül sokaknak több tucatra rúg azon jeleneteinek száma, amelyek már önmagukban valamilyen díjat érdemelnének. Na de azért próbáljuk meg a lehetetlent...
Egyes jelenetek brutális képsorokat tartalmazhatnak, ezért megtekintésüket csak 18 éven felüli olvasóinknak ajánljuk!
10. Jet LI vs Cyril Raffaelli (Kiss of the Dragon)
Azt gondolnánk Jet Li-től a legegyszerűbb jó jeleneteket gyűjteni, de ez sajnos korántsem így van. Li Lien-Csie alias Jet Li nem hiába nyert 12 évesen wushu bajnokságot. Villámgyorsan mozog, hajlékony és pontos. Ennek ellenére, teljesen érthetetlen módon a legtöbb filmjében folyamatos túlzásokba esik, nagyon nehéz tőle olyan filmet találni, ahol nem használnak kötelet. Karrierje elején nagyobb eséllyel találkoztunk ilyen filmekkel, de körülbelül a 90-es évek közepétől minden filmjébe sikerül becsempészni legalább egy teljesen hiteltelen és nevetséges mozdulatot. Listánk 10. helyére a 2001-es Sárkány csókja zárójelenetével került fel. A dojoban látható jelenet szép tisztelgés a Tomboló Ököl előtt, az "ikrekkel" látható bunyó, pedig Raffaellinek is köszönhetően egyszerűre, de látványosra sikerült.
A mai éjszaka folyamán volt szerencsénk megtekinteni Jin_Ke kollégával az új Die Hard filmet.
Előre leszögeznénk, mindketten nagy rajongói vagyunk a sorozatnak, akárcsak az összes megmaradt Hollywood-i idősödő, kihalófélben lévő badass arc akciósztárnak, és azok munkásságának.
Az Expandables-ben összegyűjtötték gyerekkorunk nagy akciósztárjait és bemutatták, hogy ha akarnak, tudnak még büntetni.
Abban bájosan hat, ahogyan a régi nagy akciósztárok olykor ugratják, sok helyen kifigurázzák saját magukat, és egymást...
Lehet, hogy itt is ugyanezt próbálták, nem tudjuk, de ha igen, nem sikerült...
Az új Die Hard részt nézni legalább annyira fájdalmas, mintha aranyér problémákkal akarnánk ellovagolni Kalkuttától Pekingig...
A Die Hard sorozatot azért szerettük, mert egy kemény, "hétköznapi" zsaru került bele mindig a gőzölgő szar közepébe.John McClane terroristáknak, szabadságharcosoknak, katonáknak és hasonló kellemes alakoknak volt pattanás a seggén és nyakig véresen, félrészegen, cigit füstölve, káromkodva küldte másvilágra az ellent.
Nincs ez másként most sem, kivéve, hogy a fenti dolgokból már csak hírmondónak maradt meg egy-két dolog...
John Moore rendező több interjúban is elmondta, hogy szeretné, ha a 4. részt elfelejtve, a régi alapokra helyezve láthatnák John McClane-t újra a mozivásznon...áhhhá....
Történet:
A mi derék rendőrünk rossz hírt kap a messzi Oroszországból, ahol a fia börtönbe került valami csúnyaságért.
Mit is tehetne mást, mint hogy felkerekedik és átutazva a fél világot megpróbálja kirángatni szeretett, ám méltatlanul elfeledett fiát a bajból.
Természetesen a sztereotípia gyárból előlépett orosz ex tudósok(?) és katonák akarják megakadályozni ebben...
A filmben van akció, ez tény, van igazán patent autósüldözés (az 10/10-es), van lövöldözés is, bár az távolról sem az igazi, mert a számomra irritáló, kamerarángatós Bourne stílusban forgatták őket...
A sztori meg egy nagy katyvasz.
Címszavakban: politikusok, átbaszás, tankok, ellopott fájlok, CIA, Csernobil, plutónium, atombomba...
Csak egy verziót tudok elképzelni a történet ilyetén totális elbaszására és arra, hogy ez hogyan juthatott el a vászonra.:
Skip Woods a forgatókönyvet megírva bebattyog a stúdióba, lerakja a rendező úr asztalára a kész tervet.
Míg várja a komoly rendezői múlttal büszkélkedő Moore-t, kimegy könnyíteni magán, mert az asszony által készített töltött káposzta meghajtotta az éjszaka.
Ezalatt galád, Asylum-os kollégák az ablakon benindzsázva bejutnak a direktor irodájába, és kicserélik a saját forgatókönyvükre az eredeti szkriptet...
A szereplők:
Azok után, hogy John már lenyomta Alan Rickman-t, Franco Nero-t, Jeremy Irons-t, és még Timothy Oliphantot is, most megkapta Sebastian Koch-ot....
Igen, nem szabad hüledezni, valóban ő az. Ki már életre keltette már korábban von Sviet karakterét a Das Tal der Schatten című filmben...
De most komolyan, a fenti névsor után ő volt a legjobb választás?
Essen most néhány szó John McClane rég elfeledett kicsi fiáról, aki felnőve CIA ügynök lett.
Őt a filmben Jai Courtney alakítja. Én elhiszem, hogy nem akartak egy ismert színészt a szerepre, de valóban ez az előember arcú fiatalember volt a legjobb a castingon?!
Értem én, hogy ki van pattintva mai trendeknek megfelelően, valószínűleg egy bizonyos szögből nézve még csillog is, mint Edward, de kérem szépen...John McClane sem volt szétgyúrva, és mégis egész faszán elboldogult...
Bruce Willis az első három részben hitelesen hozta a mindennapi embert, aki sérül, vérzik, iszik, dohányzik, gyerektartást fizet....
Bruce Willis a már védjegyének számító, csibészes mosollyal a szája szélén játssza a szerepét, a fentiekből pedig nem igazán hozott semmit...
McClane ebben már nem sérül igazán, nem ideges, nem szomorú, csak vigyorog...Vélhetően azért, mert még nem heverte ki a forgatókönyvet...
Annak örülhetünk, hogy a mi gyönyörű Budapestünket láthatjuk a filmben, persze mint Moszkva, de ez most nem lényeg. A film nézése közben mindenki számolgathatja, hogy mennyire kurva jól ismeri Moszkvát...
Összességében az akciójelenetek rendben voltak. John McClane még így pia, és cigi nélkül is több mint jó. Itt viszont be is fejezhetjük a pozitív élményeket a filmmel kapcsolatban...
Ha egymás mellé tesszük a Die Hard 4-t és ezt a filmet, még ha sírással is küszködve kell ezt leírnunk, az jobb volt...
Két lehetőség van.:
1. A büdös életbe senki ne merjen több Die Hard filmet csinálni....
2. John McTiernan-t leszerződtetik, és akkor még talán látunk igazi Die Hard filmet valaha...
Hja, és könyörgünk, hogy ha a második verzió teljesülne valahogyan, akkor John Moore maximum mint hulla statiszta kapjon részt a filmben...és szenvedjen....sokat.
A szinkront készítőknek pedig: Az yippie kay yay, nem pedig yippieajééééé...
Sajnos a hét elején nem tudok Asylum poszttal kezdeni, ugyanis munka miatt félbe kellett szakítani a filmet.
Így vasárnapra kaptok majd egy kritikát a Marskommandó (Priness of Mars) című filmvilági eposzról, ami az egyébként is mérsékelten sikeres John Carter mockbuster változata.
Dióhéjban:
Coming soon...
Pénz beszél, kutyaszar táncol, ezt a mondatot betanulták már Hollywood-ban. Ez igaz, ha a bevételt nézzük és igaz ez, ha a befektetett gyártási költséget nézzük. A lenti filmek nagy részének sikere egyszerűnek tűnik, sok pénzt költesz rá, sok pénz jön vissza.
Ma azokat a filmeket szedtük csokorba, melyeknek az elkészítési költsége alsó hangon 9 számjegyből állt, dollárban...
Ahány ember, annyi ízlés, szokták mondani. A filmek világában ez különösen igaz. Legyen szó bármelyik filmről, akár kultikus kasszasiker, akár csúfos bukás lett a vége, egyikre sem mondja minden ember egyöntetűen, hogy "húúúapám, mekkora film ez", vagy, hogy "ilyen szart meg hogy lehet megnézni?" Van aki a Keresztapát is utálja, a Bryan életén meg még csak el sem mosolyodik, de például a Király nevében szerinte simán veri a Gyűrűk urát! Egy filmről sem mondhatunk véleményt úgy, hogy azzal mindenki egyet értsen. Persze vannak mozik amelyek már a forgatókönyv megírásakor is bukásra ítéltetnek, vagy éppen már akkor súlyos dollármilliónyi bevétel vizionálható. De mi van azokkal a filmekkel amikben benne van a kockázat, hogy vagy nagyon jól sül el, vagy nagyon rosszul? Általában ezekből lesznek az igazán megosztó alkotások. Ezek közül mutatunk egy párat, amiket egyes országokban óriási bukásként tartanak számon, nálunk mégis sikeres, sőt kifejezetten kultfilmmé nőtte ki magát!
A pillanatnyilag alábbhagyott lendület csak átmeneti, holnaptól ismét új posztokkal támadunk, csak sajnos a 18 éves szűz kapcsán felmerült pszichiátriai kezelésem kicsit elhúzódik, a többiek pedig a sarokban hümmögve számolnak vissza a Die Hard 4 premierig...
Én voltam a marha, amikor rábólintottam erre az egész hülyeségre, mert az még elmegy, hogy megnézünk pár igazán szar zs kategóriás akciófilmet és jókat röhögünk az akciójeleneteken, a béna cgi-ken, meg azokon a rettentően idegesítő kamerabeállításokon. De mi van akkor amikor az Asylum direkt vicces akar lenni? Sírás! Keményen. Hosszan.
A 18 éves szűz, már maga a cím is blődség. Aki ismeri ezeknek az elmebetegeknek a "munkáját", az bizonyára már rájött, hogy a film a 40 éves szűz mockbuster változata akar lenni. Ha a Transformers esetében képesek voltak a Transmorphers nevet adni, vagy a Battle Los Angelest szimplán Battle of Los Angelesre változtatni, akkor itt miért pont a 18 éves szűz címet adták? Ha valaki negyven évesen szűz annak még van poénértéke, abból ki lehet és ki is hoztak jó helyzetkomikumokat az eredeti filmben, de abból ha valaki tizennyolc éves abból már nem igazán. Maximum fingós, hányós, faszozós poénokat és még azt is szarul. A filmet szinte lehetetlen végigülni, annyira kellemetlen az egész. A sztori annyiból áll, hogy egy házibuliban egy 18 éves csaj el akarja veszíteni a szüzességét , mert csak. Nehogy már ezért kiröhögjék nem? Noname színészek, egyetlen forgatási helyszínen, olyan képi világgal, hogy ha egy ötéves mobillal felveszek egy mátészalkai kakasviadalt sötétedéskor, akkor már odavertem a filmre élvezeti érték tekintetében. Értelmetlen párbeszédek, elrettentő színészi alakítások és logikátlanul hülye történetvezetés. Mennyire életszerű már, hogy egy házibuliban nem dugnak meg egy csajt, aki mindenkinek felajánlkozik és még hajszál híján ugyan, de a hányásfaktor tűréshatárán belül van. Pedig itt ez történik kőkemény másfél órán keresztül, annak ellenére, hogy az idegesítően hülye picsa főszereplő mindent megtesz, még egy kómás öregembert is lecuppant a siker érdekében. Nagyon szar az egész. Kimentem egy újabb hideg sörért, hogy legalább a fájdalmat enyhítsem és mire visszaérek egy irtózatosan nagy pamutcsokrot borotválnak nagy totálban a csaj lába közül. Ezen már az amerikai pitében sem röhögtünk! A következő sörcserénél meg arra érek vissza, hogy egy kispöcsű csávó ugrál az ágyon, miközben két csaj nyalja egymást, a főszereplő meg körülöttük ugrál és kiesik két fagyasztott(!) csirkemell a melltartójából, a következő snittben meg egy felcsatolt műbrokival rohangál a folyosón. Mi az isten történik itt? A film végén már nem mertem a sörömhöz nyúlni, mert féltem, hogy az egyik csávó, akiről egyébként közben kiderült, hogy meleg, kimászik a tévéből, mint Samara körben és megrángatja a csúnyámat. Az Asylumra jellemző értelmetlen és egymáshoz kicsit sem kapcsolódó párbeszédek után, a film vége természetesen happy end lett. Hogyan? Nem mondom meg! Aki tudni akarja, becsülettel szenvedje végig...
Ha már kimaradt a Super Bowl összeállításunkból az új trailer, szentelünk egy teljes bejegyzést a nyáron (nálunk Június 13.) mozikba kerülő, J.J. "hollywoodújliebling-je" Abrams féle Star Trek-nek.
Jómagam soha nem voltam Star Trek rajongó, így nálam talán megbocsájtható, hogy tetszett a 2009-es verzió. Összerakott volt, ami kellett, az volt benne, Így hát elkerülhetetlen volt a folytatás elkészítése.
Abrams egyben tartotta a Pine, Quinto, Urban, Saldana, Pegg, Cho, és Greenwood fémjelezte gárdát.
Az aktuális gonosz szerepére pedig szerződtette a számomra legellenszenvesebb arccal rendelkező színészt Hollywood-ban, (aki vélhetően Jürgen Prochnow, és Gary Busey szerelemgyereke) Benedict Cumberbatch-ot...
Meglátjuk, az arca megvan a srácnak, hogy hitelesen hozzon akármilyen főgeci szerepet...és színésznek is jó, azt meg kell hagyni.
Reméljük, hogy a Star Trek - Sötétségben című film legalább annyira jó lesz, mint amilyen az első rész volt.
Eddig az alábbi előzetesek kerültek ki:
Super Bowl Trailer:
Teaser:
Hivatalos Trailer:
Japán verzió, extra jelenetekkel kiegészítve:
Live long and prosper...
A korábban beígért Trailerekkel megérkeztünk, frissek, ropogósak, akárcsak a 49ers égése...he,he,he.
Jók lettek, bár ezek az előzetesek ritkán mutatnak valami nagyot és újat az eddigiekhez képest, körülbelül mintha latex ruhán keresztül nyalogathatnánk Beyonce testét...
Iron Man 3 - Vasember 3:
Sok újat nem kaptunk, csak pár snittet, de mi boldogok vagyunk ezzel is, fákkje.
Extended Look, bazzeg. Downey Jr. for president.
Fast Six:
Tesztoszteron tonnás kiszerelésben.
Oz The Great and Poweful: Óz a hatalmas:
timbörtönizált Óz:
World War Z - Z világháború:
Mi történik, ha már nem marad több örökbe fogadni való thai kisgyerek...
Lone Ranger - Magányos lovas:
Badass indián Depp.
Ti mely filmeket várjátok 2013-ban a legjobban?
A héten három film debütál a hazai mozikban és mi mind a hármat teljes nyugalommal ajánljuk megtekintésre.
Boszorkányvadászok
Már írtunk róla a múlt héten és lelkesedésünk változatlan. Modern köntösbe bújtatott, szemezős-belezős gyerekmese!
Megjelenés: február 7.
Hitchcock
Szintén írtunk róla. Minden thriller/horror rajongónak kötelező darab!
Megjelenés: február 7.
Megtört város
Mark Wahlber legújabb zsarus filmje. Nem nagyon féltjük a mozit, ugyanis Marky Mark általában hozza a megfelelőt. Most éppen egy New York-i exzsarut játszik, aki magánnyomozóként próbálja helyretenni az illetőt, ami a polgármester munkát nem ajánl neki. Természetesen, ahogy elvállalja a munkát, az élet fenekestül fordul fel. Főbb szerepekben Mark Wahlberg, Russel Crow, Catherine Zeta-Jones.
Megjelenés: február 7.
Vasember, Amerika Kapitány, Hulk, Superman, Pókember, Thor. Ők azok a szuperhősök, akik az elmúlt években leigázták a mozikat. Félelmetes költségvetés, hatalmas bevételek, bitang marketing és egymást taposó közönség a premiereken. Ha azt mondanánk valakinek, soroljon fel öt szuperhőst, a legtöbb esetben legalább négy név a fentiek közül lenne valamelyik. Akik nem csak azért mentek be ezekre a szuperhősfilmekre, mert, de jóképű ez a Robert Downey Junior és jajjdecuki az Amerikakapitánya, hanem tudják mit jelent, hogy Marvel, DC Universe, Action Comics, vagy hogy ki az a Jack Kirby, azoknál valószínűleg csökkenne ez az arány. De vajon a mostani slágerfilmeken kívül, hány szuperhősfilmet tudnának felsorolni?
Mi mutatunk párat, amik közül néhányan méltatlanul tűntek el a süllyesztőben és ma már csak az igazi rajongók emlékeznek rájuk.
Szovjetek, tengeralattjáró, III. világháború...minden eredetit dolgot belecsempésztek ami csak kellhet egy jó filmhez...
Főbb szerepekben: Ed Szikla Harris, William ekkorahomloknincsmégegy Fichtner, és David dugógép Duchovny. Nem tudom miért vállalták el, de reméljük a legjobbakat, hogy nem egy klisé gyűjtemény ZS kategóriás film lesz belőle.
Márciustól a mozikban, na nem itthon, mert csak Amcsihonban mutatják be, de egyszer eljut hozzánk Film+ premieren.
Mindenkinek megvannak a maga kedvenc színészei, nincs ez másként Hollywood vezetőivel sem.
Nem véletlenül vannak olyan színészek, akik nagyjából azt csinálhatnak, amit csak akarnak, mert a két legfontosabb közönség feltétel nélkül imádja, a mozi fanatikusok, és a szakma is.
A mai listánkban összeszedtük azon színészeket, akikre bátran mondhatjuk, hogy Hollywood királyai.
De, ők is emberek, és volt már rá példa, hogy rászaladtak arra a bizonyos kukira.
Elvállaltak olyan filmeket, amiket nem kellett volna. Olyan filmeket, amiknek a forgatókönyvét inkább tüzelésre kellett volna használni, ahelyett, hogy több 10, akár 100 millió dollárt beleölve filmet csináljanak belőlük.
10. Jack Nicholson:
Az első igazi Joker, aki szerepelt a Szelíd motorosokban, akitől a Ragyogás óta mindenki tart, mert olyan hitelesen hozta a szerepét. 3x nyert Oscar díjat, és mégis képes volt elvállalni a Zűrös Manus című romantikus-vígjáték főszerepét...nem mindig lehet leszűrni egy filmnél, hogy jó-e, vagy rossz, csak azért mert nem aratott a mozi pénztáraknál, de azért gyanús lehet a 4 millió dolláros összbevétel, világszerte...
Más színészek egy ilyen bukta után eltűnnének a süllyesztőben, de szerencsére nem Nicholson, hiszen azóta láthattuk tőle többek között a Téglát, a Bakancslistát, vagy a Lesz ez még így se című filmeket.
Február 7.-én kerül az itthoni mozikba a Hitchcock című film, Anthony Hopkins főszereplésével. A thriller nagymesteréről szóló dráma, tavaly november 21-én debütált a tengerentúlon, de ahogy azt már megszokhattuk, hozzánk csak két hónapos csúszással érkezett meg. Lehet én vagyok nagyon figyelmetlen, de nem igazán látni a komoly marketinget a produkció mögött, pedig a trailer és az amerikai közönség értékelése alapján rendben lesz a film. Abban egy pillanatig sem kételkedem, hogy Sir A. Hopkins tökéletesen hozza majd Alfred Joseph Hitchcock figuráját és valószínűleg a mellékszereplők miatt sem kell aggódnunk. Hitchcock feleségét Helen Mirren, Janet Leight (Marion Cranet) pedig Scarlett Johanson játssza. Úgy érzem a zuhanyzós jelenet így elég erős vizuális támogatást kap majd. A jónő vonalat tovább erősíti Jessica Biel, aki Vera Miles (Lila Crane) szerepében tűnik majd fel. (Az csak nekem furcsa, hogy a film hazai pályán PG-13 besorolást kapott?)
A John J McLaughlin forgatókönyve alapján készült film az amerikai nyitóhétvégén 287 ezer dollárt szedett össze, a teljes bevételt tekintve pedig kicsivel 7 millió dollár felett jár.
A G.I. Joe Retaliation első megjelenési dátuma 2012. augusztus volt, amit a stúdió a premier előtt pár hónappal eltolt idén március-áprilisra, mondván manapság egy ilyen filmet 3D-ben kell kiadni...Aha, nem akarjátok megkérdezni erről azt a John Carter gyereket?
Én személy szerint nem értem ezt a 3D őrületet, pláne akkor nem, ha ez nem is igazi 3D, csupán felkonvertált. Ami pont arra jó, hogy a moziban melletted ülő, Özvegy Schwarzenberger néni hadonásszon, nehogy a skúlók eltalálják...
Apropó, Tatum Úr , kinek feltűnése a mozivásznon, olykor felnőtt nőknél inkontinencia problémát okozhat, azzal a bájos bocsi szemével, és kidolgozott felsőtestével...Sebaj, ott van még a szereplők között: Bruce Willis, Rock Johnson, Ray Park, RZA, szóval bizakodhatunk is, hogy egy egész estés frankó akciófilmet kaphatunk, és ingert arra, hogy ismét elővegyük a szekrényünkből, gyermekkorunk kedvenc fröccsöntött katonáit.
Szóval a jegelés után ismét beindult a marketing gépezet, és kaptunk egy félig új, félig az eddigiekből összevágott trailert, íme:
Magyarországi megjelenés (ha nem akarnak 4D-t...): 2013.04.04.
Hány olyan színészt tudtok mondani akiknek van egy rá szinte megszólalásig hasonlító "párja" Hollywoodban?
Ma összeszedtük azokat a színészeket, akik nyugodtan szívathatnák egymást azzal, hogy svájcifrank alapú lakáshitelt vesznek fel a másik nevében.
10. Alan Rickman - Tom Green (tudod az a kígyós, beteg fasz a cooltúrából)
Számomra ők ketten olyanok, mintha apa és fia lennének, bár ezt a retardált Tom Green-t nem csodálom, hogy titkolja.
Nem most készült, nem ment 1 milliárd dollár fölé a jegyeladásokból befolyt összeg, de egy kiemelkedő alkotás, ami rendkívül közel áll a szívemhez.
Talán a legjobb dokumentumfilm, ha sporttémájú filmekről/dokumentumfilmekről beszélünk.
Asif Kapadia rendezésében készült, egy utánozhatatlan, zseniális, de mégis esendő, és emberi versenyzőről, sportolóról.
Archív felvételek, és interjúk alapján.
Magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka rendezik meg Amerikában az idei NFL döntőt, mely a világ egyik legnézettebb sporteseménye.
A döntő nem csak a sportfanoknak biztosít kellemes szórakozást, hiszen ilyenkor félidőben elszabadulnak az egész évben spórolt reklámpénzek és sztárok, akik mutogathatják magukat. Idén Beyoncé lesz a félidei show sztárja, mi csak remélni tudjuk, hogy alakít egy olyan dzsenett dzsekszonosat.
Szerencsére a nagy stúdiók elég hamar rájöttek, hogy ennél jobb alkalom nem lehet arra, hogy promózzák a filmjeiket.
Így olyan filmek friss, általában kimondottan a Super Bowl-ra szánt trailereit láthatjuk, amik nagy valószínűséggel néhány milliárd dollár bevételt hozhatnak a film fővárosának idén.
Lássuk mely filmek exkluzív előzeteseit láthatjuk majd vasárnap éjszaka:
A mai listánkban összeszedtük azokat a színészeket, rendezőket, akiknek nem gyütt Oscar bácsi, és nem azért, mert fullba nyomták volna a kretént....
Hanem mert a szakma éppen más filmeket, színészeket, rendezőket díjazott, vagy éppen nem volt túl jó a reputációjuk a film fővárosában.
Az Oscar gála általában megosztja a filmrajongókat. Akiknek az egyszerű ember adná az Oscar díjakat, azok általában nem kapják meg.
Akadnak viszont olyanok is, akik ha egy szaftosat finganak Hollywood-ban, már kapják is a jelölést a legjobb hangeffektek kategóriában...
Nem tisztünk megkérdőjelezni egy-egy Oscar díj odaítélésének jogosságát, csupán összegyűjtöttük azokat, a szerintünk kivételes színészeket/rendezőket, akik megérdemelték volna, vagy megérdemelnék a munkásságuk miatt az Oscart.
Ma 68 éves Tom "Magnum" Selleck, aki berobbantotta a köztudatba azt a rohadt nagy és félelmetes pornóbajuszt és divatba hozta a hawaii mintás ingeket.
Tom Selleck 1945. január 29-én látta meg a napvilágot Detroitban. Magánélete nem éppen a bulvármocsok melegágya. Egy egyszerű, szerethető figura, viszonylag konzervatív gondolkodással. Egészen 35 éves koráig lapult a fűben. Kosarazott, úszott, baseballozott, magasról tett a színészkedésre, nem is foglalkoztatta igazán, sőt igazából még iskolába sem nagyon akart járni, mert csak az lebegett a szeme előtt, hogy az MLB-ben játszhasson. Az öreg Robert viszont addig cseszegette, míg fia sportösztöndíjjal be nem iratkozott az egyetemre. Ha már választania kellett az építészetre voksolt, de mivel a kar betelt, leszarom alapon a színészképzőbe ment, mellette pedig baseballozott tovább. A sok edzés megtette a hatását és a 193 cm magas kisportolt Tomot felfedezte magának az egyik sportöltözékeket gyártó cég, így az iskola finanszírozásával már nem igen kellett foglalkoznia. A 70-es években a Revlon márka reklámarcaként már nem igazán kellett aggódnia a megélhetése miatt, ezért úgy döntött, hogy ha már úgyis színészképzőt végzett, akkor elmegy pár meghallgatásra.
Rengeteg helyről elküldték, de aztán két felejthetőbb mellékszerep után meglátták benne a lehetőséget és 35 évesen leszerződtették a Magnum című filmsorozat főszerepére. Selleck bácsi már akkor sem volt szívbajos, kijelentette a rendezőnek és a producereknek, hogy oké, elvállalom a szerepet, de Magnum karaktere nem egy lepedőakrobata playboy lesz, ahogy azt ti elképzeltétek, hanem egy humoros, csibészes de becsületes fickó. Mást egy ilyen kezdésért simán kivágnak mint a rongyot, de ehelyett Donald Belissario és Tom Greene rábólintottak az ötletre. És milyen jól tették! A Magnum sorozat robbant a tengerentúlon és Európában is. A főcímet mindenki kívülről dúdolta, mindenki tudta, kicsoda Thomas Magnum, Jon Higgins, hogy néz ki egy Ferrari 308 GTS és hogy milyen kutya Zeusz és Apolló. Magnum 8 évadon keresztül szórakoztatta a közönséget, amikor is Tom Selleck úgy döntött leadja a Ferrari kulcsát és egész estés filmeket fog forgatni.
Filmes karrierje nem volt egy túl nagy sikertörténet, tulajdonképpen leginkább csak TV filmekben szerepelt, azokat viszont jól fogadta a közönség. A Mr. Baseball, a Winchester mestere és a Három férfi és egy bébi című film például szerintem kifejezetten szerethető. Vígjátékok, westernfilmek, krimik és akciófilmek követték egymást, Tom pedig mindenhol hozta a kötelezőt. 2010-ben aztán visszatért a sorozatokhoz és a mai napig aktív szereplője a Zsaruvér című szériának, ahol Frank Reagan kapitányt alakítja.
Boldog Születésnapot Kívánunk Neki!
Előre leszögezem, soha nem voltam Denzel Washington nagy rajongója, szerettem a filmjeit, de valahogy mégsem lett févörit színész nálam.
Ez a film viszont rendkívüli módon el lett találva. A történet eredeti, a színészek egytől egyig zseniálisan hozták azt, amit Robert Zemeckis rendező megálmodott a forgatás előtt.
Az alaptörténet:
Whip Whitaker átlagos pilóta egy légitársaságnál, zűrös múlttal. Az egyik repülőútnál viszont problémák akadnak, zuhanni kezdenek. Igen ám, de hála a mi derék Ostor barátunk zsenialitásának, és a csodának, a becsapódás után, 102 emberből 96 élve hagyja el a repülőt.
Miután a gépet letette, Whip kapitány ledobta a láncot... (elájult)
Az igazi probléma az itt leírt "csodánál", hogy a vérében némi alkoholt, és kokót találnak...
Az NTSB (a film alapján a CIA repülésért felelős csapata lehet...) vizsgálata kezdetét veszi...és ezzel együtt főhősünk megpróbáltatásai is, mert mindenkit érdekel, hogy ó ugyan milyen indokból is zuhant le az a dagadt gépmadár?!
(csak nem gondoltátok, hogy leírom az egész sztorit. Hát nem fogom)
A zuhanásos jelenet szerintem felejthetetlenre sikeredett, egy ilyesfajta filmnél, ilyen idegölő, körömrágós zuhanást kivitelezni, pazar teljesítmény. Ha valaki ezt látja, onnantól bele van szögezve a mozi székébe, (ahogy a gép utasai is) a "maradék" több mint 100 percre...
A színészek valóban egytől egyig kitűnő alakítást nyújtanak.
John Goodman (fehér por szakértő), Bruce Greenwood (szakszervezetis), Don Cheadle (vérprofi-vérgeci ügyvéd, mindenki döntse el maga), és nem utolsósorban Denzel Washington.
Aki nagy örömömre visszatért ahhoz amihez szerintem a legjobban ért, a drámai szerepekhez.
Mert bár az Éli Könyve, és a Védhetetlen is tisztes iparos munka volt, (a száguldó bomba nem...) közel sem hasonlítható össze az Amerikai Gengszter, vagy az Emlékezz a Titánokra című filmekkel.
Tehát Denzel barátunk képes volt ötödnaposan repülőt vezetni, és ennek ellenére is, kikerülhetne ebből az egészből hősként...
Itt térjünk is ki arra, hogy mennyire undorító, hogy még így is megúszhatott volna mindent, és nincs kétségem afelől, hogy ilyenek, nap, mint nap megtörténnek körülöttünk...a valóságban.A pia, meg a kokó ebben az esetben nem okozott gondot a repülésnél, de bazdki akkor is... úgy gondoltam az első 30 perc után, hogy ha a film többi részében csillámpónik hátán ment ki égő házakból gyerekeket, sem lesz szimpatikus számomra...gondoltam...
Félelmetes, hogy egy alkoholista, drogfüggő parasztot, aki repülőgépeket vezet, (és nem elhanyagolandó, le is zuhan eggyel), sikerült megsajnáltatnia velem a végére...
Szeretem az amerikai filmeket, de ebben a filmben volt egy pont, amikor azt mondtam, hogy "na mész a picsába..." Ez az ember minden létező dolgot elkövetett, amit nem kellett volna, nem tanult a hibáiból, és mégis tisztán, rendezetten, a világ szemében hősként galoppozhatna el a naplementébe...
Mikor arra várnál, hogy most már jön a hepiend a filmben, akkor ez a fütyi képes még mélyebbre süllyedni, dühítően buta döntéseket hozni, mindezt úgy, hogy minden egyes lépése morálisan megkérdőjelezhető.
Talán pont ez a film szépsége, hogy Whip kapitány hiába egy stewardess baszó erkölcstelen, kokós, alkesz pilóta, bele tudod magadat képzelni a helyzetébe, és elkezded megérteni, szánni.
Robert Zemeckis-nek köszönhetünk néhány felejthetetlen filmet. Nem ez lesz élete munkája, hiszen vannak hiányosságai a filmnek, de megint megmutatta, hogy kurvajó rendező, akinek sűrűbben kéne tevékenykednie, mert ilyen filmeket végtelenítve tudnék nézni.
Aminek külön örültem, az a száúndtrekk. A producerek vélhetően a gatyájukat is kifizetik egy-egy Robert Zemeckis forgatás alkalmával, amiért ez a derék ember Rolling Stones, Lou Reed, és Red Hot dalokkal töltik fel a filmjeit.
A film zenéjéért, /akárcsak a Forrest Gump-nál/, most is Alan Silvestri volt a felelős.
Végszó? Előbb ülök unikornis hátára, mint repülőre ezek után. Ha ez mégis elkerülhetetlenné válik, az utazás előtti napokat a pilótával töltöm. Ha piálni, vagy csúnyálkodni akarna, letöröm a derekát...és lejátszom neki Kasza Tibortól a Mit sütsz kis szűcs című nótát.
Hja, és kikérem a gép állapotáról szóló jelentéseket, és maszek szerelőkkel átnézetem.
Ez a film számomra az év egyik legjobbja, nem kétséges, lenyűgöző alakításokkal, rendezéssel. Megérdemli az Oscar jelöléseket. Le a kalappal, irány a mozi gyerekek.
Friss kommentek